Elég sok szempontból változott a mobilkommunikáció 1991 óta, amikor először tesztelték a globális kommunikációs rendszert (GSM) Genfben.
Manapság elsősorban két fő frekvenciasávot használunk mobilkommunikációnál, az okostelefonokra jellemző mobilnetes frekvenciatartományokon kívül.
A 900 MHz-es tartomány a mai napig él és virul
Valójában 890-960 Mhz között mozog, ebből egy csatorna 200 Khz sávszélességű, ezáltal 250 csatorna létesíthető ebben a tartományban. A 200 KHz-es sávokat további 8-8 időrésre lehet osztani.
Ebből következően 992 csatorna lenne elérhető maximálisan. Emiatt jó esetnek számít, ha 25 emberre jut egy csatorna.
Milyen hullámhosszokon működnek a modern mobil eszközök?
Az 1800 MHz-es sáv is kezd betelni
Az 1800 Mhz-es tartomány megnyitása, ami az 1710-1880 MHz-es sávba esik, elősegítette a frekvenciahiány csökkenését.
De mivel a nagyobb hullámhossznak kisebb az energiája, ezért ez a hullámterjedés rovására megy, így fontosabbá válik az alaposabb lefedettség. Az utóbbi miatt csak a forgalmas területek lefedettségére alkalmas, nagyobb távolságokra már nem.
A modern kétsávos készülékek már évek óta automatikusan képesek váltani a frekvenciatartományt maguk választják ki, hogy éppen melyik a legmegfelelőbb.
A GSM rendszerek frekvenciáján működő adatátviteli szabvány a general packet radio service, vagyis a GPRS. Ezzel a módszerrel 56 Kb/s-os (7 KB/s-os) sebesség érhető el. Ennek kicsit fejlettebb változata az EDGE moduláció, ami valamivel gyorsabb, de folyamatos, élvezhető internetelérésre még mindig alkalmatlan.
3G és 4G – amivel már lehet filmeket is nézni
A 3G már a 2 GHz körüli frekvenciatartományon operál. A sávszélesség 5 Mhz. Az adatok széles sávban terülnek szét, a jelterjedés itt tovább romlik az 1800 Mhz-es GSM frekvenciához viszonyítva, és további hálózatsűrítést igényel.
A 4G/LTE ehhez képest már 2,5 Ghz-en operál és egy újfajta frekvenciafelosztást kap 20 Mhz-es sávszélességgel. Az adatátviteli sebessége a gyakorlatban 15-20 Mp/s, de elméletileg többre lenne képes, viszont ezt a technológiát annyira nem fogják már valószínűleg fejleszteni, hogy a rejtett potenciálokat kihozza magából, vagy ezek a rejtett potenciálok a hálózatfejlesztésekkel maguktól fognak majd jönni.
NFC – érdemes használatba venni
Az NFC egy nagyon érdekes változata a mobilos rádióhullámos kapcsolatoknak. A kommunikációban mindig két fél játszik szerepet, a kezdeményező és a célpont.
A kezdeményező fél elektromágneses tér generálásával kapcsolja be a célpontot, gyakorlat ez a célpont áramellátását is szolgálja (passzív mód). Mindez 13,56 Mhz-es frekvencián megy végbe és maximum 848 Kbps-el (106 KB/s) történik az adatcsere. Aktív módban mindkét fél rendelkezik áramellátással és így felváltva generálják a kommunikációhoz szükséges elektromágneses teret.
Az elsősorban az NFC forum által definiált szabvány három különböző átviteli módot definiál:
- A kártya emulációs módot, amely segítségével a készülékünkkel fizetni tudunk az erre alkalmas terminálokon.
- Az olvasó/író módban a készülék képes szerkeszteni más készülékek NFC tagjeit, módosíthatja más készülékek tartalmait.
- A P2P módban két aktív készülék adatátvitele történik, amely valamivel gyorsabb, mint a Bluetooth szabvány adatcseréje.
Ami igazán jó hír, az az, hogy jön az 5G is, amely előreláthatólag 28 Ghz-es tartományban fog működni 800 Mhz-es sávokkal és nagyjából 35,5 Mbps-os (4,4 MB/s) sebességet tesz majd lehetővé.