Az antennáknak manapság már rengeteg fajtája ismeretes, de mivel ezen antennáknak igen kis hányadát használjuk általában, ezért cikkünk a háztartásokban is használatos vevő antennákat veszi csupán figyelembe.
Milyenek az egyszerű antennák?
A legegyszerűbb rádióantennák az egyszerű fémpálcák vagy oszlopok. Ezen felül sok televíziós antenna diplólusú, ezek formája egy T-betűre emlékeztet. Az ennél összetettebb antennákon a T vízszintes vonalán további, az említette vonalra merőleges fémszálakat helyeznek, de találkozhatunk hurkos formájúval is.
Fontos az antenna formája?
Nyilvánvalóan az antenna formája nem befolyásolja, hogy milyen elektromágneses rezgést vesz át. A formák különbségének az oka, hogy nagyobb hatásfokkal legyen képes magába koncentrálni jelet, így az adás könnyebben fogható.
Ezt még további iránysugárzókkal lehet javítani, amennyiben szükséges. Ilyen példának okáért a Yagi- vagy a specifikus irányba jelet fogadó (vagy küldő) reflektorantenna.
Mivel a dipólusú antennák csupán azon hullámokat képesek megfelelően fogni, amelyek merőlegesen állnak az elektromágneses hullámokhoz képest, ezért gyakorta szükséges a különböző formájú jelerősítés. Ez az antennák kialakításának és alakjának összetettebbé tételének vagy megváltoztatásának felel meg.
Miért jók a teleszkópos antennák a rádióknál?
Erős jelnél a kis rádiók teleszkópos antennája a legjobb jelfogó képességgel bíró, hiszen ebben az esetben (amennyiben a vége 90 fokos szögben felfelé áll), 360 fokos sugarú körben minden irányból képes a jelfogadásra.
A televíziónál ennek hatása megint csak eltérő valamivel, hiszen (elsősorban a régebbi televíziókban) található belső fémborítások is antennaként funkcionálnak, viszont azok válogatás nélkül vesznek fel mindenféle jelet, ez pedig a jól ismert, a köznyelv által “hangyacsatának” nevezett jelenséget eredményezi.
Mitől függ az antenna hatásfoka?
Tehát az antenna maximális jelnyeresége (Db) függ az antenna irányától és a jel erősségtől. Kültéri antennák és azok közül is az irányítottak ilyen esetben sokkal jobban működnek, mint a beltéri és teleszkópos pálcaantennák. Az antennák jelszélessége is hasonló. Nem minden esetben jobb, ha széles frekvenciatartományban képes fogni a jelet a körsugárzó mobiltelefon, vagy egy szatelit kommunikációs eszköz. Viszont a televízió esetében ez mindenképpen hasznos, ha sok csatornát szeretnénk.
Digitális tévéadások (DVB-T) vételére alkalmas antennák
A legtöbb analóg jel vételére alkalmas antenna alkalmas digitális jel vételére is viszont azonos antenna és adóteljesítmény esetén digitális jelnél kisebb a jelnyereséget eredményez.
Ezen jelgyengülés kiküszöbölése végett minimum 10-12 Db-es antennák használata az irányelv a teljes UHF sávban minőségbiztosítási szempontokat figyelembe véve a 470-862 MHz-es tartományban.
Továbbá a nagy jelátvitelű koaxiális kábel is szükséges ilyen esetben. A DVB-T sugárzás sokkal érzékenyebb a külső tényezőkre is, és dekóder vagy Set-top-box is szükségeltetik a csatornák vételéhez.