Az antennák villámvédelme kiemelten fontos, hiszen jellemzően ezek a legmagasabbra nyúló fém tárgyak a járművek és épületek esetében. Ráadásul többnyire feszültség alatt álló, elektromosan töltött fém tárgyak. Villámok bevonzásához kell ennél több?
Az antennák villámvédelme tehát nem kezelhető félvállról – a villám árama az antennából a rádiót, televíziót, járművet az antennával összekötő tápvonalon keresztül egyenesen a készülékbe vagy a gépjármű kasztnijába jut.
Márpedig 2-300 millió voltnyi egyenáram szó szerint gyilkos erejű. Jobb esetben „csak” a készülék robban fel vagy ég szét, tragikus esetben pedig emberek, állatok kerülnek kórházba. A villámcsapás elleni védekezés tehát kifejezetten fontos.
Antennák villámvédelme – hogy elkerüljük a megrázó élményeket
Mikor van valóban szükség villámvédelemre?
Habár a fentiek alapján azt mondhatnánk, hogy minden esetben, akad más szempont is, amit érdemes mérlegelni. Az vitathatatlan, hogy ha emberéletről van szó, akkor a villámvédelem kötelező. Akkor is, ha önmagában jelentős anyagi kárt okozhat, vagy a villámcsapás okozta kár másodlagos károkat is előidézhet (például felgyullad a lakás a felrobbanó televíziótól, vagy az áthúzó áram olvadt fémcsöppeket vág ki a radiátortestből).
Azonban ha az okozott kár mértéke nem éri el a villámvédelem költségeit, elhagyható. Egy régi rádió, vagy öreg számítógép villámcsapás elleni védelme bizonyosan többe kerül, mint maga a készülék. Az antennát pedig többnyire természetes villámhárítóként hasznosíthatjuk.
Az antenna, mint villámvédelmi eszköz
Általában az antenna az anyaga, elhelyezkedése, elektromos tulajdonságai miatt ideális jelölt a villámhárító szerepére. Kivételt a GP antennák képeznek, mert ezek olyan alkatrészeket tartalmaznak, amelyek villámcsapás esetén jellemzően elolvadnak és fröccsennek, azaz tűzveszélyesek.
A földelésük nem teszi villámvédelemre alkalmassá a GP antennákat, csak abban segít, hogy a villám energiája a földbe jusson. Megoldás lehet még a szikraköz beépítése, gondoskodva a sztatikus töltések elvezetéséről is.
A többi antennatípusból azonban, néhány szabály betartásával, hatékony villámvédelmi eszközt készíthetünk. Természetesen szakember tanácsát célszerű kikérni a kifogástalan villámvédelem kiépítéséhez.
Elsődlegesen az antenna tartóoszlopa kell megfeleljen a célra. A tartóoszlop keresztmetszetének nagyobbnak kell lennie:
- acél esetén 30 mm2-nél,
- alumínium esetén 50 mm2-nél,
- réz esetén 35 mm2-nél, úgy, hogy
- a cső falvastagsága legalább 3 mm.
Fontos, hogy a fenti értékek a követelmények legalsó határát jelentik! Környezeti hatásoktól is függ a ténylegesen minimális keresztmetszet. Emellett tehetünk önálló felfogó csúcsot is az antennára, amennyiben az nem hangolja el. Ennek a keresztmetszeti követelmények mellett 30 cm és 2 m közötti hosszal kell bírnia.
Hasznos tanácsok levezetőre
A levezető célja a villámcsapás energiáját a földelésbe juttatni. Alapszabály a levezetők esetében, hogy a tartóoszlophoz hasonlóan minimum keresztmetszettel bírnak, anyagtól függően. Például:
- acélsodrony – minimum 8 mm-es átmérő,
- acélrúd, idomacél – legalább 30 mm2-es keresztmetszet,
- alumíniumsodrony – minimum 50 mm2-es keresztmetszet.
Itt is fontos figyelembe venni a környezeti hatásokat, továbbá, hogy éles törés nem lehet bennük, szűk résen sem szabad átvinni (a villámáram dinamikus, roncsoló hatása miatt), és ne fussanak kábelek párhuzamosan vele, a keresztező vezeték pedig legalább 1 m távolságban legyen!