Az antennáknak manapság már rengeteg fajtája ismeretes, de mivel ezen antennáknak igen kis hányadát használjuk általában, ezért cikkünk a háztartásokban is használatos vevő antennákat veszi csupán figyelembe.
Milyenek az egyszerű antennák?
A legegyszerűbb rádióantennák az egyszerű fémpálcák vagy oszlopok. Ezen felül sok televíziós antenna diplólusú, ezek formája egy T-betűre emlékeztet. Az ennél összetettebb antennákon a T vízszintes vonalán további, az említette vonalra merőleges fémszálakat helyeznek, de találkozhatunk hurkos formájúval is.
Az antennák fajtái, nem csak szakiknak
Fontos az antenna formája?
Nyilvánvalóan az antenna formája nem befolyásolja, hogy milyen elektromágneses rezgést vesz át. A formák különbségének az oka, hogy nagyobb hatásfokkal legyen képes magába koncentrálni jelet, így az adás könnyebben fogható.
Ezt még további iránysugárzókkal lehet javítani, amennyiben szükséges. Ilyen példának okáért a Yagi- vagy a specifikus irányba jelet fogadó (vagy küldő) reflektorantenna.
Mivel a dipólusú antennák csupán azon hullámokat képesek megfelelően fogni, amelyek merőlegesen állnak az elektromágneses hullámokhoz képest, ezért gyakorta szükséges a különböző formájú jelerősítés. Ez az antennák kialakításának és alakjának összetettebbé tételének vagy megváltoztatásának felel meg.
Miért jók a teleszkópos antennák a rádióknál?
Erős jelnél a kis rádiók teleszkópos antennája a legjobb jelfogó képességgel bíró, hiszen ebben az esetben (amennyiben a vége 90 fokos szögben felfelé áll), 360 fokos sugarú körben minden irányból képes a jelfogadásra.
A televíziónál ennek hatása megint csak eltérő valamivel, hiszen (elsősorban a régebbi televíziókban) található belső fémborítások is antennaként funkcionálnak, viszont azok válogatás nélkül vesznek fel mindenféle jelet, ez pedig a jól ismert, a köznyelv által “hangyacsatának” nevezett jelenséget eredményezi.
Mitől függ az antenna hatásfoka?
Tehát az antenna maximális jelnyeresége (Db) függ az antenna irányától és a jel erősségtől. Kültéri antennák és azok közül is az irányítottak ilyen esetben sokkal jobban működnek, mint a beltéri és teleszkópos pálcaantennák. Az antennák jelszélessége is hasonló. Nem minden esetben jobb, ha széles frekvenciatartományban képes fogni a jelet a körsugárzó mobiltelefon, vagy egy szatelit kommunikációs eszköz. Viszont a televízió esetében ez mindenképpen hasznos, ha sok csatornát szeretnénk.
Digitális tévéadások (DVB-T) vételére alkalmas antennák
A legtöbb analóg jel vételére alkalmas antenna alkalmas digitális jel vételére is viszont azonos antenna és adóteljesítmény esetén digitális jelnél kisebb a jelnyereséget eredményez.
Ezen jelgyengülés kiküszöbölése végett minimum 10-12 Db-es antennák használata az irányelv a teljes UHF sávban minőségbiztosítási szempontokat figyelembe véve a 470-862 MHz-es tartományban.
Továbbá a nagy jelátvitelű koaxiális kábel is szükséges ilyen esetben. A DVB-T sugárzás sokkal érzékenyebb a külső tényezőkre is, és dekóder vagy Set-top-box is szükségeltetik a csatornák vételéhez.